A csalfa mantuai herceg udvari bolondja, Rigoletto javaslatára Ceprano grófné elcsábítását az asszony elraboltatása és férje, a gróf börtönbe záratása útján kívánja elérni. A grófné ezt számon kérő apja dühében megátkozza az őt kigúnyoló udvari bolondot. Később a herceg magának Rigolettónak a lányára, Gildára vet szemet. Először szegény diákként udvarol a lánynak, akit a herceg tudtán kívül emberei szintén elrabolnak azért, hogy rászedjék Rigolettót, aki lánya visszaszerzése érdekében bérgyilkos megbízásától sem riad vissza a herceg ellen forrongó bosszúvágytól hajtva...

Horváth Ádám (Rendező), Sík Igor (Vezető operatőr), Pellei István (Operatőr), Pintér Endre (Operatőr), Pénzes István (Operatőr), Turi Tibor (Operatőr), Piave Francesco Maria (Forgatókönyvíró), Balogh Gyula (Hangmérnök), Boros Gábor (Berendező), Bujtás János (Rendező munkatársa), Bába Pál (Műszaki vezető), Bánki László (Dramaturg), Keklár Judit (Jelmez kivitelező), Kézdi Lóránt (Díszlettervező), Ledniczky Károly (Fővilágosító), Matz László (Zenei rendező), Mohácsi Péter (Felvételvezető), Papanikolau Nikosz (Rögzítésvezető), Pártay Lilla (Koreográfus), Rosta György (Képvágó), Schmelz Miklós (Építész), Szádeczky László (Hangmérnök), Szűcs István (Fodrász), Takács Klára (Fodrász), Ungvári Attila (Maszkmester), Wieber Mariann (Jelmeztervező), Wolf Antalné (Gyártásvezető)

B. Nagy János (Szereplő), Begányi Ferenc (Szereplő), Bokor Jutta (Szereplő), Csurja Tamás (Szereplő), Kertesi Ingrid (Szereplő), Korcsmáros Péter (Szereplő), Ligeti András (Előadóművész), Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (Előadóművész), Magyar Állami Operaház Énekkara (Szereplő), Miller Lajos (Szereplő), Murár Györgyi (Szereplő), Pánczél Éva (Szereplő), Szalay Miklós (Előadóművész), Szalma Ferenc (Szereplő), Szűcs Márta (Szereplő), Tóth János (Szereplő), Tóth László (Szereplő)