Egy idős asszony egy Kalocsa környéki településen húsvéti tojást fest egy kisfiú figyelme mellett, a petróleumlámpa fényénél. A felvétel készítésének pontos helye ismeretlen.
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, amelynek a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Maga a tojásfestés pogány hagyomány volt és csak később fonódott össze a húsvéti ünnepkörrel. Népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. A kereszténység elterjedésével a tojás a sírjából feltámadó Krisztust szimbolizálta, vörös színe pedig Jézus Krisztus vérének, az emberiség megváltásának lett a jelképe. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.